Biztosítás családja védelméért

Életbiztosítás és adózási információk - fontos tudnivalók egyben.

Mit kell tudnunk az adózásról?

Több pontos is egybefonódnak egymással az adózást rendszerét szabályozó jogszabályok illetve a biztosítások. Adómentes szolgáltatás az élte-, baleset- és betegbiztosítás, viszont a biztosítási díj tekintetében nem nem beszélhetünk adómentességről.

Egyszerűbben fogalmazva, ha a biztosított fél befizeti a biztosítása díját, az adómentes díjrészlethez nem vehető igénybe adókedvezmény, viszont az adóköteles díjrészlet után már azonnal befizetendő az adó. Ha magánszemélyként 10 évnél hosszabb futamidőre kötünk életbiztosítást, akkor már adókedvezményben részesülünk.


Törvényi háttér

A 11 évre kötött SZJA-törvény szabályozza az élet- és nyugdíjbiztosítások után befizetett díjak adózási szabályait, illetve a magánszemélyek által igényelhető adókedvezmények rendszerét.


Ki lehet az adókedvezmény alanya

Mindazok élhetnek a biztosítások utáni adókedvezménnyel, akik kötöttek élet- vagy nyugdíjbiztosítást. A biztosítási díjat a szerződő félnek kell befizetnie, viszont abban az esetben is élhet adókedvezménnyel, ha ugyanakkor nem ő a biztosított fél, hanem egy másik magánszemély. Jogi szempontból ugyanis a szerződő fél illetékes jognyilatkozatot tenni, illetve a biztosító jognyilatkozatinak is a szerződő fél lesz a címzettje.

Abban az esetben is jogosult egy magánszemély adókedvezményre, ha biztosított félként a munkaadója köt számára biztosítást. Adóköteles jövedelemnek minősül a biztosítás díja, de az SZJA visszatéríts igénylésekor élni lehet az adókedvezménnyel. A díjfizetőnek nem csatolnia a biztosított jövedelméhez a kockázati élet- és baleset biztosítás díját és nem igényelheti az adómentességet. Az adófizetés terhe alól a haláleseti biztosítás sem nyújt kibúvót.

Mit jelenet az "életbiztosítás"

Csak azok a biztosítási szerződések jogosítanak adókedvezményre, amelyek a felsorolt kritériumoknak eleget tesznek:

• A szerződés meghatározott időtartamra szól, amely nem kevesebb mint 10 évre szól;
• A szerződött fél kifizeti a díjat egy összegben, vagy havonta, vagy az indexálási eljárás szerint fizeti;
• Abban az esetben fizeti ki a biztosító a biztosított összeget, amikor a szerződében rögzített időpont előírja, vagy a biztosított fél elhalálozik;
• Lehetnek olyan biztosítási időpontok is, amelyek nem dátum függőek, hanem valamilyen eseményhez kötöttek (esküvő, szülés, tanulmány megkezdése), de ezek nem biztos hogy túllépik a 10 éves időtartamot;
• Az életbiztosítási szerződésben szerepelhet baleseti vagy betegségi kockázat, de ennek a díjrésze nem haladhatja meg a teljes biztosítási díj 10 százalékát. Adókedvezményt csak akkor lehet kérni, ha a teljes biztosítási díjat szétbontják, az adókedvezményt pedig csak az életbiztosítási díjrészre lehet kérni. Magánszemély esetében a baleset biztosítási díjrész nem adóköteles.
  

Mi a nyugdíjbiztosítás?

Azokat a szerződéseket értjük nyugdíjbiztosítás alatt, amelyek a biztosítottra nézve olyan kockázati eseményeket tartalmaznak, mint a nyugdíjba vonulás, a szerződésben foglalt nyugdíj korhatár elérése, illetve a biztosított elhalálozása.

A nyugdíjbiztosítás esetében az adókedvezmény igénylésének nem feltétele a minimális 10 éves időtartam. Ha biztosított fél úgy dönt, hogy rövidebb időtartamra köti a szerződést mint 10 év, akkor csak abban az esetben kérhet adókedvezményt, ha a szerződés záradékában utal rá, hogy mindössze nyugdíj-kiegészítő járadékszolgáltatásban részesül. A záradékban fel kell tüntetni, hogy milyen dátumtól tart igényt a biztosított az adókedvezményre.

Amennyiben a biztosított fél mégis úgy dönt, hogy idő előtt óhajt nyugdíjba vonulni, de a szerződés kötéskor nem záradékolta a szerződést, tehát a szerződése időtartama kevesebb 10 évnél, úgy a szerződés az esedékesség időpontjában is záradékolható és az adókedvezmény nem válik semmissé, hiába hamarabb szűnik meg a szerződés mint 10 év.

A nyugdíj, saját jogon történő nyugellátást jelent. Többféle formája ismeretes, mint például az öregségi-, a korkedvezményes-, a korengedményes-, a rokkantsági-, vagy az előnyugdíj. Nyugdíj korhatár alatt, a biztosítási szerződésben feltüntetett öregségi-. vagy korkedvezményes nyugdíj-korhatárt értjük.

A nyugdíj kiegészítő járadékot nyugdíj kiegészítésként utalja a biztosító, vagy ahelyett, évente egyszer élethossziglan, vagy a szerződés dátumától 10 éven keresztül. Ha a biztosítás tartalmaz baleset vagy betegség esetére kitételt, akkor a biztosítást nyugdíjbiztosításnak nevezzük.


Hogyan gyakorolható a rendelkezési jog?

Akkor beszélhetünk a rendelkezési jog gyakorlásáról, amikor a szerződést megszüntetjük, visszavásároljuk, értékesítjük, valamint a nyugdíjbiztosítást hamarabb felmondjuk mint a 10 éves határidő, így csökken a szolgáltatás mértéke, vagy visszavásárolható egy összegben.

A biztosítási szerződés olyan jogi tényállás, amikor a szerződött felek akaratából felbomlik a szerződés. Ez lehet egy- vagy kétoldalú közlemény, amely a szerződés felmondásának a tényét rögzíti, lehetséges a felek közös megegyezésével, vagy nélküle. A szerződést vissza is lehet vásárolni, azon az áron, amelyet a szerződés feltételeiben feltüntettek. Abban az esetben, ha valaki ellenérték fejében másra ruházza át a biztosítási szerződését, akkor az értékesítésnek számít.

Nem számít a rendelkezési jog gyakorlásának a szerződés módosítása, mivel ilyenkor a felek közös megegyezéssel változtatnak a szerződés feltételein, viszont a szerződés nem szűnik meg. Ha a módosítások nyomán értékesítésre is sor kerül, vagy a módosítások miatt a szerződés feltételei nem felelnek meg az adókedvezmény odaítélésének a kritériumainak, akkor az adókedvezmény megszűnik.

Nem érintik az adókedvezményre való jogosultságot azok a szerződésmódosítások amelyek megváltoztatják a kedvezményezett személyét, megnövelik a biztosítási díjat, vagy csökken a biztosítási díj 10 százalékkal. Akkor sem vész el az adókedvezmény, ha megváltozik a munkáltató személye. Nincs szó a rendelkezési jog gyakorlásáról abban az esetben sem, ha a szerződő magánszemélyt felváltja a biztosított fél.